Negyvenegyedik alkalommal rendezzük meg a Miskolci Egyetemen Közép-Európa egyik legnagyobb ásványfesztiválját 2025. március 8–9. között. Jelentőségét nemcsak a kiállítók stabil 100 körüli és a látogatók 7-8 ezres létszáma jelzi, hanem az is, hogy a börzéket évenként más és más ismeretterjesztő rendezvények színesítik. A programok között vannak tematikus kiállítások, tudományos és népszerűsítő előadások, gyermekfoglalkozások, valamint az egyetem tanszéki kiállításai, amelyeket szakmai vezetéssel tekinthetnek meg az érdeklődők.
A Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál szervezőit a kezdetektől fogva az a cél vezérelte, hogy mindenki, aki valamilyen módon kötődik az ásványokhoz, kőzetekhez, drágakövekhez és ősmaradványokhoz, megtalálja a maga érdeklődési körének megfelelő újdonságokat a kínálatban. A rendezvény, akárcsak a kezdetekben, elsősorban a közép-európai országok kiállítóira és látogatóira fókuszál, de egyfajta hídszerepet is betölt a nyugat- és kelet-európai országokból érkező gyűjtők között.
Az opál azon kivételes ásványok egyike, amely nem alkot látványos alakú kristályokat, azonban számos olyan tulajdonsággal rendelkezik melyek ismertté, sőt egyes változatait kedvelt drágakővé teszik. Egyik ilyen sajátossága a nemesopálok esetében jelentkező különleges fényjáték (opalizálás), amely során akár a szivárvány összes színe is felvillanhat egyetlen példányon belül.
Számos látványos változata létezik a nemesopálok mellett, mint például a teljesen átlátszó, folyékony ragasztóra emlékeztető hialit (más néven üvegopál), a tejfehér tejopál, a barna különböző árnyalataiban játszó májopál, a gyertyákat idéző viaszopál vagy a növényi maradványokat megőrző faopál. A növényi maradványok mellett ásványok utáni álalakként is gyakran megjelenik (például karbonátok utáni pszeudomorfózák), de az opálosodott csontok (például dinoszaurusz maradványok) is kedvelt gyűjtői darabok. Azonban nem csak utólagos folyamatok révén alkothatja élőlények vázát. Az idei év ősmaradványa, a radiolária vázanyaga szintén opál.
Az opál kémiai képlete SiO2·nH2O, szerkezetében a szilíciumon és az oxigénen kívül változó mennyiségű víz is megtalálható, amelyre képletében az n betű utal. Jellegzetes ismertető bélyege, hogy mechanikai behatásra íves, kagyló alakú törési felszín jön létre rajta.
A radioláriák (sugárállatkák) planktonikus egysejtűek, amelyek az óceánok legváltozatosabb környezeteiben, a nyílt vizek felszínétől egészen a sekélyebb tengerek mélyebb vizeiben élnek. Legjellemzőbb tulajdonságuk az amorf opál anyagú vázuk, amelyek morfológiája nemcsak az egyik legesztétikusabb szerkezet, amelyet az élővilág létrehozott, de földtani szerepük is kivételes. Egyrészt a korábbi óceánokban kőzetalkotó mennyiségben halmozódtak fel, amiket radiolaritnak vagy tűzkőnek is nevezünk, illetve fontos szerepük van különböző rétegtani problémák megoldásában is.
Az első radioláriák a kambrium legelején jelentek meg, mintegy 500–550 millió évvel ezelőtt, és egészen napjainkig fontos elemei a tengeri bioszférának. A vázak mérete a 30 µm-től egészen a 2 milliméteres tartományig változik, de jellemzően 50–100 µm a vázak átlagos mérete. Növényevők vagy ragadozók, de gyakran különböző algákkal élnek szimbiózisban.
Válogatás a Miskolci Egyetem Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet és a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből. A kiállítás a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozatának része.
Válogatás a Miskolci Egyetem Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet gyűjteményéből. A kiállítás a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozatának része.
Az ásványbörzéken olyan anyagokkal is találkozhatunk, amelyeket mesterségesen hoztak létre. De a természetben képződött ásványok egy részét is sokszor esztétikai vagy ezoterikus okokból különféle technikákkal alakítják át a megkívánt színűre, alakúra. Hegyesi Eszter és Lelkes András gyűjteménye ezekkel ismerteti meg az érdeklődőket.
Megközelítés: A személyautóval érkezők ingyenes, de korlátozott számú parkolóhelyet találhatnak az Egyetemvárosban. Akik a közösségi közlekedést választják, a 20-as, 29-es és 39-es autóbusszal juthatnak el a Miskolci Egyetemre.
Buszjáratok: Az ásványfesztivál ideje alatt az Egyetemváros végállomás érintésével közlekednek a 20-as városi autóbuszjáratok: március 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) a Repülőtér / Bosch végállomásról 07:20 és 17:55 között, a Miskolctapolca végállomásról 07:45 és 17:50 között induló 20-as járatok a Tanulmányi épületek megállóhelyen és az Egyetemváros végállomáson állnak meg
Utazástervezés a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. honlapján >>
Telefonra letölthető alkalmazás:
MVK menetrend Android >>
MVK menetrend IOS >>
Miskolci Egyetem
27 Holmfield Ave, Hyde Park, MA, 02136
View on Map
Jubileumhoz érkeztünk: negyvenedik alkalommal rendezzük meg a Miskolci Egyetemen Közép-Európa egyik legjelentősebb ásványfesztiválját. A kezdetektől az a cél vezérelt bennünket, hogy mindenki, aki valamilyen módon kötődik az ásványokhoz, kőzetekhez, drágakövekhez és ősmaradványokhoz – érdeklődők, gyűjtők, kereskedők, szakemberek –, megtalálják a maguk érdeklődési körének megfelelő újdonságokat a kínálatban.
A miskolci ásványfesztiválok jelentőségét nemcsak a kiállítók stabil 100 körüli és a látogatók 7–8 ezres létszáma jelzi, hanem az is, hogy a börzéket évenként más és más ismeretterjesztő rendezvényeket színesítik. Ezek között vannak tematikus kiállítások, tudományos és népszerűsítő előadások, de egész napos szakmai előadóülések is kapcsolódnak hozzá, mint most is.
Reméljük, hogy az elkövetkező években találkozunk, hogy együtt gyönyörködjünk az ásványok, ékkövek és ősmaradványok csodálatos világában.
Az Év ásványának 2023-ban az antimonitot választották. Különleges, esztétikus darabjaival közelebbről is megismerkedhetnek a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon, március 11-12. között.
Elkészült a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Flipbook programújságja. Tekintse meg a részletes program leírást és az érdekes cikkeket az ásványokról.
A Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon a Miskolci Egyetemen március 11-én és 12-én. Közel 100 kiállító, ismeretterjesztő előadások, gyermekprogramok.